Lord Fezmin agg�dva n�zte a dombokat a t�loldalon. Egyel�re nyoma sem volt az ellens�gnek, de a felder�t�k h�reib�l m�r tudta, hogy nem kell sok�ig v�rniuk. A had�r �ri�si, p�nc�lba �lt�z�tt alakja mellett elt�rp�lt a hossz� szak�ll�t idegesen markol�sz� m�gus, Zu'lit, aki most tork�t k�sz�r�lve pr�b�lta felh�vni mag�ra a figyelmet. Az alakv�lt� had�r inger�lten fordult fel�. Mind fel�p�t�s�ben, mind kin�zet�ben ink�bb hasonl�tott egy nagyragadoz�ra, mint egy humanoidra. A var�zsl�, m�g mindig a szak�ll�t markol�szva, idegesen megjegyezte:

- Rem�lem, t�nyleg minden sz�ks�ges el�k�sz�letet megtett�nk.

Lord Fezmin biccentett, �s szem�ld�k�t r�ncolva h�tran�zett. T�zezer katona sorakozott m�g�tte, p�nc�los lovagok, elf �j�szok, gyalogos zsoldosok �s m�g n�h�ny b�rm�gus is. Egy ekkora seregnek el�gs�gesnek kell lennie b�rmivel szemben, ami err�l a vil�gr�l sz�rmazik - csak h�t ez az ellens�g nem ilyen volt. Zu'lit visszaeml�kezett arra, amikor felfedezt�k a dimenzi�kaput. Nem lehetett meg�llap�tani, hogy mi�ta volt nyitva, de az bizonyos volt, hogy valami nagyon gonosz �s nagyhatalm� dolog j�tt �t rajta. A kaput siker�lt ugyan becsukni, de a baj m�r megt�rt�nt. Az �tj�r�t megnyit� m�gus az�ta sem ker�lt el�. Hamarosan kider�lt, hogy a "vend�g" nem m�s, mint egy Thargodan herceg, amelynek a neve Ouiuteem'onal-leekharonbaaen (a Felejt�s �s Hal�l Ura), vagy r�viden csak Ouitmlen. �s ez m�g csak a j� h�r volt. A rossz az, hogy Ouitmlen a nekromantika egyik legnagyobb mestere, �gy hi�ba z�rt�k be a kaput, a Thargodan �gy is k�pes volt sereget toborozni, ennek a vil�gnak a holtjaib�l �s szellemeib�l. A kor�bbi h�bor�k �si csatamez�it v�gigj�rva, hamarosan zombik, csontv�zak, lid�rcek �s hasonl�k t�mege menetelt a k�osz�r m�g�tt. V�mp�rok, v�rfarkasok �s az �jszaka m�s teremtm�nyei csatlakoztak hozz�. A sereget s�t�t felh�k �s fekete madarak csapatai k�s�rt�k, a fel�getett f�ld f�stje m�rf�ldekr�l jelezte, merre j�rnak.

Zu'lit bar�tj�hoz, a k�rny�k f�ldesur�hoz, Lord Fezminhez fordult a rossz h�rrel, aki azonnal sereget toborzott, a k�rny�k t�bbi h�b�rur�nak bevon�s�val. Lord Fezmin, a zseni�lis strat�ga, Vixet mezej�t jel�lte meg a csata sz�nhely��l. F�nyes nappal kell meg�tk�zni�k, amikor az �l�holtak a leggyeng�bbek! �gy t�nt, Lord Fezmin az eg�szet mind�ssze egy hadgyakorlatnak tekintette a Gruangdaggal k�sz�b�n �ll� h�bor� el�tt. A var�zsl�nak azonban m�s volt a v�lem�nye, neki ugyanis m�r volt dolga nem evil�gi l�nyekkel. Tudta, egy Thargodan herceg t�bb, mint egy orm�tlan sz�rny, amelyet n�h�ny j�l ir�nyzott kardcsap�ssal egy k�pzett harcos a m�svil�gra k�ldhet.

Azt�n mindketten meg�rezt�k. A f�ld nagyon gyeng�n remegni kezdett, �s az �gen el�tt�k s�t�t felh�k jelentek meg. A felh�k term�szetellenes gyorsas�ggal haladtak fel�j�k, noha sz�l egy�ltal�n nem f�jt. Lord Fezmin h�trapillantott: katon�i er�sebben markolt�k a fegyvereiket. Fesz�lt v�rakoz�s k�vetkezett, �s a remeg�s er�s�d�tt. A felh�k most m�r felett�k voltak, a csatamez�re f�lhom�ly ereszkedett. Az�rt a szemk�zti dombokon megjelen� fekete t�meget j�l l�tt�k. Nyugatra �s keletre is v�gel�thatatlan sorokban �z�nl�tt el� az ellens�g, imbolyg� j�r�s�, fekete alakok, hajlott h�t�, f�ldig �r� karm� mut�nsok, r�g halott �ri�ssz�rnyek m�gikus �ton anim�lt csontv�zai. A sereg felett pedig sz�mtalan kisebb-nagyobb sz�rnyas teremtm�ny rep�lt, v�r�sen izz� szem�ket m�g ilyen t�volb�l is l�tni lehetett.

* * *

Lord Fezmin int�s�re a katon�k megindultak, el�sz�r s�t�lva, majd rohamozni kezdtek, �v�lt�s�kbe beleremegett a vixeti csatamez�. A b�rm�gusok is munk�ba kezdtek, t�zgoly�kat sz�rtak az �l�holt hadsereg k�zep�be. Zu'lit hosszas mormol�sa eredm�nyek�pp a felh�k megny�ltak, �s az �gb�l egy �ri�si, izz� �st�k�s csap�dott a horda k�zep�be.

- Csak ennyi? T�bbet v�rtam ekkora h�kuszp�kusz ut�n! - vetette oda Lord Fezmin kacagva, ahogy el�rev�gtatott. Zu'lit m�rgesen �jabb mozdulatokat tett, �s a felh�kb�l hamarosan vill�mok kezdtek csapdosni, tucatsz�m �getve el az ellens�get.

- �s err�l mi a v�lem�nyed? - morogta mag�ban a var�zsl�. Az eget elfeket�tett�k a ny�lvessz�k, de amikor becsap�dtak, nem l�tszott, hogy megritkultak volna a horda sorai. Azt�n az egym�s fel� rohamoz� seregek �sszecsaptak.

A katon�kat ugyan megpr�b�lt�k felk�sz�teni az �l�holtakkal val� harcra, de val�j�ban senkit nem lehet ilyesmire felk�sz�teni. Azok, akiknek siker�lt utat v�gniuk a cs�sz�-m�sz� zombik sereg�ben, a lid�rckir�lyokkal tal�lt�k szembe magukat. Az �l�holt urak egyetlen �rint�s�kkel elsz�vt�k �ldozatuk lelk�t, aki a k�vetkez� pillanatban m�r az � ir�ny�t�suk alatt harcolt. M�r egy �r�ja tombolt a harc, Lord Fezmin visszat�rt, p�nc�lja �s lova csutakos volt a fekete v�rt�l �s a felismerhetetlen organikus r�szekt�l.

- Nem b�runk vel�k - r�zta a fej�t. - Irt�zatos l�nyek vannak ebben a seregben, f�ld�nt�li erej�kkel haland� nem k�pes szembesz�llni. N�melyek felfalj�k az elesetteket, �s �gy lesznek er�sebbek, m�sok teljesen elpuszt�thatatlanok. Hathat�sabb m�gikus seg�ts�gre lenne sz�ks�g�nk.

Zu'lit csak a fej�t r�zta szomor�an, de azt�n t�tva maradt a sz�ja, �s el�remutatott. A s�t�t sereg h�ts� soraib�l valami hatalmas m�ret� mozgott el�re. Egy fekete figura, �t-hat m�ter magasan, �ri�sk�nt magasodott a t�meg fel�, k�t hihetetlen�l hossz� karmokban v�gz�d� karja hal�los kaszak�nt nyitott mag�nak utat. Amerre j�rt, fekete k�d telepedett mindenre. Azok a katon�k, akiket meg�rintett, rongybab�kk�nt rogytak �ssze, de az �l�holtakra l�that�lag nem volt hat�ssal.

* * *

- Uramisten... - rebegte Zu'lit. - Adtunk Ouitmlennek �jabb t�zezer katon�t, ennyit tett�nk... - Lord Fezmin m�rgesen megford�totta a lov�t, �s v�gtatni kezdett a csata fel�. A hatalmas, s�t�t alak Ouitmlen volt, az iszonyatos hatalm� Thargodan herceg. �llati pof�ja mosolyra h�z�dott, ahogy megpillantotta Lord Fezmin alakj�t. �bl�s hangja bezengte a csatateret.

- Lord Fezmin, haland�k gy�nge vez�re! Halld h�t aj�nlatomat! Tedd le a fegyvert, add �t f�ldedet �s szabadon elvonulhatsz. Vagy harcolj tov�bb, �s lelked �s katon�id lelke az �r�kk�val�s�gig rabszolg�m lesz, amelyet kedvemre k�nozhatok!

A f�lsiket�t� csatazaj ellen�re is messzire lehetett hallani a had�r v�lasz�t.

- Ouitmlen, az �ltalad k�n�lt lehet�s�gek egyik�t sem kedvelem. Ink�bb pusztulj, seregeddel egy�tt! - ezzel Lord Fezmin vaskeszty�s mark�val �sszeroppantotta a nyak�ban l�g� amulettet. A felh�k�n fel�lr�l vak�t� f�nysug�r t�rt �t, �s egy sz�rnyas, feh�r alak ereszkedett al�.

- Raia angyala! Raia elk�ldte hozz�nk arkangyal�t! - suttogt�k a katon�k egym�s k�zt, ahogy minden harcol� szinte megdermedt. Az angyal m�lt�s�gteljes sz�rnycsap�sokkal lejjebb ereszkedett, majd kit�rta karjait. A k�vetkez� pillanatban elszabadult a k�osz. Az �l�holt l�nyek egym�st kezdt�k puszt�tani, marcangolni. Ouitmlen d�h�dten emelte fel tekintet�t, kez�b�l fekete sugarak indultak az arkangyal fel�, a szent teremtm�nyre azonban l�that�an nem hatott a gonosz var�zslat.

* * *

A katon�k d�bbenet�t lassan felv�ltotta az �r�m, �s �jult er�vel kezdt�k az egym�st cs�pel� ellens�get kaszabolni. A felh�k oszladozni kezdtek, fentr�l vak�t� napsugarak �rtek a f�ldre. Amelyik �l�holtat a f�nysug�r el�rte, sisteregve el�gett. Ouitmlen d�h�dten h�travetette a fej�t, �s ord�tani kezdett. K�t felemelt karja k�z�tt lassan egy ez�st�sen vibr�l� korong jelent meg. A korong lassan elfeketedett, �s fel�lete mozogni kezdett, mintha valami ki akarna bel�le t�rni. Azt�n egy hatalmas reped�ssel a korong kett�szakadt, �s kiemelkedett bel�le egy fekete felh�. A felh� lassan alakot �lt�tt, �s a tetej�n h�rom v�r�sen izz� szem jelent meg. A jelens�g kiny�jtotta cs�pjait az arkangyal fel�. Harc kezd�d�tt a k�t korl�tlan hatalm� l�ny k�z�tt, ahogy m�gikus �s egy�b energi�ikat egym�snak fesz�tett�k. Zu'lit t�tott sz�jjal b�mult. Ha tudta volna, hogy a Thargodan m�g egy hal�lelement�lnak is parancsolni k�pes, nem engedte volna Lord Fezmint ebbe a csat�ba! Hatalmas vill�ml�s �s mennyd�rg�s k�zepette mindk�t k�zd� l�ny elt�nt. A s�t�t sereg m�g tov�bb marta saj�t mag�t, de Ouitmlen m�r d�rg� hangon parancsokat osztott. Az elesettek felemelkedtek, �s �jra hadrendbe �lltak, �s n�h�ny perc m�lva m�r ugyanott tartott a csata, mint az arkangyal meg�rkez�se el�tt. L�tva, hogy az arkangyal elt�nt, Zu'lit tudta, hogy a csata elveszett. A t�l�l� katon�k sz�v�t f�lelem t�lt�tte el, �s fejvesztve menek�lni kezdtek, Lord Fezmin hi�ba pr�b�lta �ket visszatartani. Zu'lit l�tta, hogy elj�tt az � ideje.

Marad�k var�zserej�t felhaszn�lva, m�gikus energiaf�gg�nyt vont az �l�holt armada �s a t�l�l�k k�z�. Az energiaf�gg�ny ugyan csak lass�totta az ellens�get, de �gy is elengend� id�t nyertek vele a menek�l�shez. Lord Fezmin fel�gaskod� lov�r�l d�h�sen szabdalta a fal innens� oldal�n rekedt �l�holtakat, amikor Zu'lit mell� �rkezett.

- Uram, menek�ln�d kell! N�lk�led nem tudjuk az ellen�ll�st megszervezni! - A had�r, l�tva, hogy az energiafal elegend� id�t biztos�t sereg�nek, biccentett, �s megford�totta a lov�t. Zu'lit a parancsnoki s�tor mell� teleport�lt, �s fenntartotta az energiaf�gg�nyt, am�g k�pes volt r�.

* * *

Gemina k�ts�gbeesetten figyelte az erd�j�be �z�nl� sereget.

- Mi t�rt�nt? - k�rdezte a katon�kt�l. Az �sszef�gg�stelen, zagyva magyar�zatokb�l a druidan� lassan kih�mozta, hogy Lord Fezmin borzalmas veres�get szenvedett. Gemina haragosan n�zett nyugat fel�, Vixet ir�ny�ba. Tudta, hogy a Thargodan herceg k�vetkez� c�lpontja az � erdeje lesz, hiszen az �l�holt sereg �letenergi�ra v�gyik, m�rpedig hol tal�l t�bbet, mint az �lett�l duzzad� erd�ben?

Az �ton felt�nt Lord Fezmin v�gtat� alakja. A had�r lef�kezett a druida mellett, �s szomor�an ezt mondta:

- H�lgyem, minden elveszett. Menek�lj�n, am�g lehet.

- Nem. - felelte Gemina �sszeszor�tott foggal. - Nem hagyom itt ezt a helyet. F�ldanya �s az Aranyforr�s seg�teni fog, hogy megv�djem. Ha az erd� v�delm�r�l van sz�, �g�rem, nem adjuk olcs�n - m�g a legel�sz� �zek is harcolni fognak, �s harap�suk hal�los lesz.

Lord Fezmin megcs�v�lta a fej�t, de azt�n b�lintott.

- Nem fogok mag�ra hagyni egy v�dtelen n�t, seg�tek a v�delem megszervez�s�ben. De amit t�zezer j�l kik�pzett katona, m�gusok seg�ts�g�vel sem tudott meg�ll�tani, az ellen n�h�ny erdei t�nd�rnek sincs es�lye.

- Majd megl�tjuk - mondta Gemina elsz�ntan.

* * *

A tiszt�son Gemina �s Lord Fezmin mellett ott volt Di�na, Gemina sz�ps�ges n�v�re; meg�rkezett Zu'lit, �s persze a sereg megmaradt parancsnokai. Lord Fezmin v�gyakoz� pillant�st vetett Di�n�ra: Elenios sz�ps�ges papn�je utols� tal�lkoz�sukkor teljesen elcsavarta a fej�t. Most azonban sokkal fontosabb dologgal kellett t�r�dni�k. Zu'litot lesz�m�tva, az �jszaka egyik�k sem aludt. Hosszas vita ut�n v�g�l meg�llapodtak, hogy a v�delmet nem az erd� sz�l�n�l, hanem a m�gikus Aranyforr�s mellett, az erd� sz�v�ben fogj�k fel�ll�tani. Zu'lit a m�gikus v�delemr�l gondoskodik, Gemina az erd� l�nyeit h�vja seg�ts�g�l, m�g Lord Fezmin megmaradt sereg�t k�sz�ti fel.

Az Aranyforr�s egy domb oldal�b�l fakadt, semmi k�l�n�s nem volt rajta, nem volt aranyb�l, nem csillogott, vagy hasonl�. Vize azonban hihetetlen�l �d�t� volt, mindenfajta betegs�get meggy�gy�tott. Most hossz� sorban �lltak a katon�k, megmosakodtak a v�zben, majd amikor elfoglalt�k �rhely�ket, a Gemina �ltal el�h�vott erdei man�k, t�nd�rek, �llatok k�vetkeztek. M�g az erd�ben �l� �shangyat�rzs is csatlakozott a sereghez. A b�k�s �ri�srovarok kir�lyn�j�vel siker�lt meg�rtetni, hogy ha nem sz�llnak harcba, k�s�bb m�r �nmagukban nem lesznek k�pesek v�dekezni.

Zu'lit fel-al� j�rk�lt, �s k�zben igyekezett a v�ll�n �ld�g�l�, izgatottan magyar�z� apr� teremtm�nyt, famili�ri�s�t elhessegetni. Miut�n felfriss�tette mag�t az Aranyforr�sb�l, �jult er�vel l�tott neki v�d�r�n�kat �s csapdavar�zslatokat fel�ll�tani.

Mikor az �l�holt horda meg�rkezett, m�r minden k�szen �llt. Lord Fezmin szomor�an markol�szta az �res l�ncot, amelyen az apj�t�l kapott csal�di �kszer l�gott. "Csak v�gs� sz�ks�g eset�n haszn�ld" - mondta apja, �s val�sz�n�leg ezekkel a szavakkal kapta meg az � apj�t�l, �s �gy tov�bb, ki tudja, h�ny gener�ci� �ta. Lord Fezmin felhaszn�lta az amulettet, megid�zte az arkangyalt, de m�g ez is kev�s volt. Hogyan seg�thetne egy egyszer� gy�gyforr�s?

Az erd� fel� nyomul� horda f�lelmetes volt. Soraikban ott meneteltek a nemr�giben m�g a vixeti csatat�ren a j� oldalon harcol� p�nc�los vit�zek, de ez�ttal �res szemg�dr�k kifejez�stelen�l meredt el�re sz�tmarcangolt arcukb�l. Az �l�holtak szennyv�z�radatk�nt folytak bele az erd�be. Amihez hozz��rtek, elsorvadt, elhervadt. A f�k d�h�dten ny�jtott�k ki �gaikat, �s t�ptek kett� egy-egy zombit, de mindez kev�s volt, a k�vetkez� pillanatban m�r leveleik feket�n hullottak al�, k�rg�ket megannyi karom t�pte le. Gemina k�nnyes szemmel �llt, �rezve az erd� pusztul�s�t.

Azt�n heves robban�sok jelezt�k, hogy a sereg el�rte Zu'lit csapd�it, f�jdalomki�lt�s azonban nem hallatszott - a lelketlen holtak hang n�lk�l m�sztak �t darabokra hullott t�rsaikon. A parancsnokok rettegve v�rakoztak, tudt�k, hogy az �l�holtak megjelen�se f�lelmet kelt majd sz�v�kben. Azt�n felbukkant az ellens�g, de nem �reztek m�st, csak d�h�t. A par�nyi v�d�sereg �v�ltve vetette mag�t a csat�ba, m�g a k�t sz�rnyon �llatok, man�k, �shangy�k estek neki a s�t�t hord�nak. Nyoma sem volt a legend�s f�lelemhull�mnak, amit az �l�holtak keltenek. A v�d�ket aranysz�n� f�ny burkolta be, amely l�ngra gy�jtott minden gonosz l�nyt, amelyhez hozz��rt. A lid�rckir�lyok �rint�se hat�stalan volt, meg�gett karjukat sikoltozva h�zt�k vissza, amikor egy-egy aranyl� alak lelk�t megpr�b�lt�k elsz�vni. A hullazab�l�k megfeketedtek, elfolytak, ahogy megpr�b�lt�k az Aranyforr�s �ltal megperzselt t�rsaikat felfalni. A harcban maguk a f�k is r�szt vettek, �gaikkal k�rbefont�k, a f�ldre r�ntott�k a leveg�b�l lecsapni pr�b�l� v�mp�rokat. A kis sz�rnyas man�k el�z�nl�tt�k az �ssze-vissza kalimp�l� sz�rnycsontv�zakat, �s a csontokat megragadva, pillanatok alatt darabokra szedt�k �ket. Nagy test� medv�k tapost�k sz�t az imbolyg� zombikat, a kem�ny p�nc�l� �shangy�k pedig falat alkotva nyomultak el�re, lekaszabolva mindent, ami az �tjukba ker�lt.

Azt�n el�l�ptek az erd�b�l Ouitmlen szem�lyes test�rei, a hatalmas m�ret�, �benfekete, izz� szem� �l�holt g�rdist�k, majd hord�nyi kisebb-nagyobb sz�rnyas Thargodan, B'Waetan k�s�ret�ben maga Ouitmlen is. A s�t�t herceg mancsait felemelve, a pokol nyelv�n sz�lalt meg, olyan er�ket id�zve meg, amelyek mellett m�g a f�lelmetes hal�lelement�l is elt�rp�l. A mellette ny�zsg� B'Waetanok egym�s ut�n lobbantak fel izz� l�nggal, hogy azt�n csak hamu maradjon ut�nuk. A felhaszn�lt negat�v energi�b�l Ouitmlen egy hatalmas fekete felh�t form�lt, amelyet egy mozdulattal a csata fel� k�ld�tt. A felh� maga volt a megtestes�lt ISZONYAT: mindent elnyelt, amihez hozz��rt, legyen az ak�r az Aranyforr�s �ltal v�dett katona, man�, vagy agy n�lk�li �l�holt. Az iszonyat felh�je akad�lytalanul jutott el a tiszt�sig - Zu'lit el�tte rogyott a f�ldre, miut�n minden var�zsenergi�j�t felhaszn�lta, hogy meg�ll�tsa a sz�rny�s�get, persze hi�ba. Ekkor d�bbenetes dolog t�rt�nt. Az Aranyforr�s vize forrni kezdett, �s �ri�si g�zfelh�v� v�ltozott! A szikr�z�, forr� felh� szemberep�lt az iszonyat felh�j�vel, �s amikor tal�lkoztak, hatalmas robban�s k�vetkezett be. A harcol�k szanasz�t rep�ltek, �s a robban�s hely�r�l ezernyi aranyl� f�nysug�r indult ki. Az �l�holt g�rdist�k, az elpuszt�thatatlan lid�rcurak �s a s�t�t sereg marad�k katon�i sercegve, l�ngolva �gtek el. A v�d�k d�bbenet�kb�l magukhoz t�rtek, azt�n egys�gesen hangzott fel diadal�v�lt�s�k.

Ouitmlen l�pett el�, tombolva. � is ezernyi sebb�l v�rzett, az Aranyforr�s megsebezte, de nem �lte meg. Lord Fezmin l�pett el�, kardj�t aranyl� f�nnyel vonta be az Aranyforr�s utols� sugara. A Thargodan herceg v�dekez�n maga el� emelte karmait, a fegyver azonban �tszelte �ket, mint a vajat, �s kett�has�totta a d�mon �benfekete test�t. Ouitmlen egy f�ld�nt�li sikollyal hagyta h�tra porh�vely�t, �s t�rt vissza a S�t�t F�ldre. Egy pillanatig d�bbent csend uralkodott, azt�n �r�mujjong�sban t�rtek ki az emberek. A man�k, t�nd�rek apr� sz�rnyaikkal csapkodva, a leveg�ben perd�ltek t�ncra, az �shangy�k mandibul�ikat csapkodt�k �ssze. Gemina Zu'lit nyak�ba borult, de zokogva, nem nevetve: a f�l erd� elpusztult, �s az Aranyforr�s kiapadt, hely�n csak egy megfeketedett szikla maradt.

Lord Fezmin s�nt�tva, de mosolyogva l�pett oda hozz�juk. A parancsnokok mind gratul�ltak neki, Di�na pedig egyenesen a nyak�ba ugrott. Zu'lit Gemin�t pr�b�lta vigasztalni.

- Neked �s az erd�nek siker�lt az, ami egy hatalmas seregnek nem. Az Aranyforr�s seg�ts�g�vel egy olyan gonoszt puszt�tottunk el, amely az eg�sz vil�g l�tez�s�t fenyegette! Elismerem, hogy F�ldanya �s a term�szet m�gi�ja olyasvalami, amivel a m�gusok var�zslatai sohasem vetekedhetnek.

Gemina k�nnyes szemekkel r�n�zett, �s b�lintott. Az �ldozat, amit az erd� hozott, sz�ks�ges volt, mert az �letet szolg�lta.